Előnyomott gobelinnél mire figyeljünk?

Amennyiben azonban mégis úgy döntünk, hogy előnyomott gobelint varrunk, akkor a következőket nem árt figyelembe venni. (Én saját káromon, de megtanultam!:))

1./ Ne tévesszen meg minket az, hogy az alap (elsősorban itt a normál öltéssűrűségűről beszélek) gyönyörűen van megfestve. Nekünk a varrásnál nem ez az elsődleges szempont. Nem szép festményt, hanem szép kézimunkát szeretnénk. Mindig olyan szemmel nézzük, hogy ezt majd hogy lehet szépen kivarrni. Elégségesek e a normál öltéshelyek ahhoz, hogy közelitően visszaadjuk a megfestett szerinti szépséget. Vagy a szinek zsúfoltsága, vékony vonalak, kétszinű öltéshelyek, stb. biztos hogy nem teszik lehetővé, hogy az elképzelésem szerinti szépségben tudjam kivarrni a részleteket is. (Pl. egy nagyon mozgalmas képet, főleg ha még alakok is vannak rajta, kizárt dolog hogy pl. egy 20 cm x 35 cm-es illetve 30 cm x40 cm-es normál kanavára szépen ki tudjunk varrni.)

2./ Mindig hajlamosak vagyunk arra, hogy szeretünk kis méretekben gondolkodni. Az adott képhez passzoló mérettől kisebbre szeretnénk mindig kivarrni a kézimunkát. Természetesen ez a fajta választásunk mindig lemondással jár. Inkább vállaljuk fel a nagyobb öltésszámú méreteket (akár kisebb öltéssűrűséggel), s inkább "kettő helyett egyet", de szépet.

3./ Én rájöttem arra, hogy én azt a megoldást nem szivesen támogatom, hogy olyan méretben, ahogy a kivarrni szándékozó kéri, s több méret-variációban. Az adott képnek mindig kell egy minimális öltésszámú méret (amihez én ragaszkodom), s attól kisebb nem, csak nagyobb képzelhető el számomra. (Természetesen a méretbeli különbségek egy adott határon belül lehetségesek, hisz adott a minimális öltésszám, akkor ez természetesen különféle méretekben készülhet el különféle öltéssűrűségű kanaván. De mig az előnyomott gobelineknél általában kétféle (normál és tű) kategória létezik, addig ugyanazt a mintát leszámolósban többféle öltéssűrűséggel el tudom késziteni, igy a nekem legjobban megfelelő méretben.)

4./ Természetesen a méretarányok is fontosak. Én szivesebben varrok olyan kézimunkát, ahol a személyek, tárgyak, növények, állatok, stb. megörökitése kicsinyitett formában történik, az óriási, felnagyitott, valóságtól elrugaszkodott (nagyobb mint a valóságban) méretek számomra nem annyira nyerők. Természetesen a kivétel erősiti a szabályt!:)

5./ A mai világban, amikor érzékeljük, hogy egyre nagyobb teret hódit az un. leszámolós varrás, hisz a leszámolható minták, komplett leszámolható készletek hatalmas, gyönyörű választéka áll rendelkezésünkre (természetesen az árát sajnos meg kell fizetnünk, ha szépet szeretnénk), egyre jobban meg tudjuk tapasztalni ezek előnyeit és az előnyomott gobelinek hátrányait. 

(S most itt csak a méretbeli előnyökről ill. hátrányokról beszélek, a több szinnel való varrás, az éjszakai varrás, a biztos végeredmény előnyeit itt most nem is emlitem.) 

Azon csoporttagjaink akik foglalkoznak leszámolós mintaszerkesztéssel ill. készitettek már leszámolós mintát, ezt a különbséget még jobban érzékelik.

Pl. Adott egy 30x40 cm-es  előnyomott normál gobelin alap, s  ugyanazt a képet  megpróbáljuk átalakitani leszámolható mintává és ugyanolyan méretben, akkor fogjuk látni igazán, hogy az adott képet (kezünket lábunkat összetörve :) ) ki fogjuk e tudni varrni szépen, vagy kár el is kezdeni.

Azt gondolom, hogy kicsit szerencsésebb  helyzetben vagyok, hogy én először is a leszámolós mintától közelitettem az előnyomott gobelin készitéséig (csak szükség esetén, nagy rábeszélésre), mert meg tudom határozni (azt hiszem) igy azt a minimális öltésszámot ami elégséges egy minta optimális méretben történő előnyomott kivarrásához  (átkonvertálva  a leszámolható mintát cm x cm-re, előnyomottra olyanformán, hogy  a minta öltésszáma  és az adott alapanyag öltéssűrűsége ( 1 cm-re eső öltésszám)  figyelembe vételével meg tudjuk határozni az adott öltéssűrűségű előnyomott gobelin optimális himzendő felületét cm-ben. Tehát számomra az adott mintához kisebb öltésszám sosem, csak nagyobb öltésszám tartozhat. (S egyértelműen rossz megoldásnak tartom, amit oly sok gobelingyártó alkalmaz: az adott képet kicsinyiti pl.  olyan méretre, amilyen méretet a himző szeretne.  S ekkor már nem biztos, hogy meglesz az a szükséges min. öltésszám, ami kellene.)

6./ S akkor szerintem azt a következtetést is levonhatjuk, hogy miért nem szivesen  foglalkoznak a gobelingyártók az adott gobelin alapjaik mintáinak leszámolóssá való átkonvertálásával?  Mert kiderülne sok esetben (főleg normál gobelinek esetében) a "turpiszság", az 5./ pontban emlitettek szerint.  Ekkor aztán lehet kreativkodni, önálló újitásokat keresni, stb.,  de szép munkát kiadni a kezünkből - ez már nem biztos hogy garantált.